Világvégék, ha elmaradnak

Ne siess feltenni minden pénzed a piros hetesre, ne rohanj eladni a házad és a lelked, hogy csinos bennszülöttekkel egy trópusi szigeten múlasd azt a hátralévő pár hetet: a NASA cáfolta a 2012. december 21-ére ígért újabb világvége összes felröppentett elméletét. Nem jön Földünk felé rejtélyes bolygó, nem lesz sosemvolt erősségű napkitörés, nem fordul „feje tetejére” a Föld mágneses tere, de visszafelé sem fog forogni bolygónk, nem borulunk többnapos sötétségbe, a maja naptár sem ér véget, de még legalább hetedhét naprendszerre szóló bolygó-együttállásunk sem lesz a „banális” téli napfordulókor. De: onnan kezdve  naponta egy kakaslépéssel megnövekedik a nappal.

Nem először jósolják meg egy pontos dátumra a világvégét. Ahogy az már lenni szokott, a legújabb kitűzött időpont közeledtével egyre többen, egyre többet és egyre aggodalmaskodóbban emlegetik, rettegik, készülnek rá, beszélnek róla. Főként a természeti csapások sújtotta tengerentúlon harapózhatott el fokozottabban a pánik, ha a NASA is szükségét érezte, hogy cáfoljon. Igaz, hogy a téma jelentőségét ne fokozza, nem főoldalon cincálta szét az éppen aktuális világvége-elméleteket, hanem csak a gyakran ismételt olvasói kérdések közé rejtve. Lássuk csak, hogyan.

Nem létezik a Nibiru és az X-bolygó, de hatalmas aszteroida sem, amelyek becsapódásától tartanak egyesek. Ha létezne, és éppen egy hónap múlva illene neki Gaiával találkoznia, akkor már legalább egy évtizede észrevették volna az égboltot fürkésző tudósok, akik szerint ráadásul most már szabad szemmel is látnunk kellene. Az Eris, nos, az már komoly: ez a törpebolygó ugyanis bizony nagyon valóságos, valahol a naprendszerünk szélén találjuk – amikor a lehető legközelebb kerülne, akkor is többmilliárd mérföld választana el bennünket tőle.

A NASA néhány csillagászából alakult űrőrségnek pontosan az a feladata, hogy az esetleg becsapódással fenyegető nagyobb méretű égitesteket észlelje. Most azt mondják, hogy nem fenyeget a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kipusztulását okozó méretes aszteroida veszélye. A Föld-közelben „repkedő” tárgyakra-égitestekre figyelő program bizonyos rendszerességgel közli is az éppen aktuális információkat a honlapján. Eddig közel tízezer ilyen mozduló tömeget észleltek, ezek közül több mint 800 egy kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroida.

A napkitörésekkel kapcsolatosan azzal nyugtatgatnak a tudósok, hogy azok 11 évenként történnek, a következőt a 2012–2014 időszakra várják. Egy erőteljesebb a műholdak működését zavarhatja meg, s így az ehhez kapcsolódó földi szolgáltatásokat – a GPS helyett térképekre fanyalodnánk, nem tévéznénk, a repülőgépek alternatív navigációs megoldásokra kényszerülhetnek átmenetileg stb., de már alakul a fejlesztés, amely ezt a hatást hivatott meggátolni.

A Föld forgási iránya nem változhat meg, szögezi le a NASA. A mágneses polaritás 400 ezer évenként módosulhat ugyan, de ez a következő párezer évben nem várható, ráadásul nem egyik percről a másikra történik, hanem hosszú évezredeken át, és mai legjobb tudásunk szerint ez nincs hatással a földi életre. Valamiféle bolygó-együttállás mégiscsak lesz, mint minden decemberben, a Nap és a Föld egy vonalba kerül a Tejút körülbelüli közepével.

Tévesen majának vélték és hirdették az azték Piedra del Solt, amely az aztékok hitének megfelelően a létezésüket megelőzően lezajlott négy teremtési időszakot illusztrálja, és azok világvégéjét

A maja naptár nem ér véget. Csak nagyon más, mint a konyhai falra kifüggesztett Szabadság-naptár… J Nem egy, hanem legalább kétféle naptárt társítanak a maják. Decemberben egy korszak ér véget a majáknál, valahogy úgy képzeljük el, mint ahogyan minálunk minden december 31-én véget ér egy esztendő, és január elsején kezdődik egy újabb. Egy ilyen, mintegy 5200 Gergely-naptár szerinti évig tartó időszámítási korszak ér véget a majáknál éppen most, december 21-én. Utána pedig kezdődik a következő.

 

A majákat a naptáron túl egy tévedés is kapcsolatba hozza a világvégével, ugyanis menetrendszerűen egy kalap alá veszik őket az aztékokkal, és erre Hollywood is ráerősít, ugyanis a két kultúrát, a két nép szokásait, hitvilágát a világvégés filmek is alaposan összemossák. Bár egyazon földrészen éltek, a két népet több évszázad választja el egymástól. A maják az ősi nép, keleten városállamokba szerveződve éltek. Az aztékokat eredetmondájuk mitikus északi vidékről származtatja, ahonnan vándorlásnak indulva a XIV. században jutottak el megalapítani Mexikóvárost. Az aztékok hitvilágának egyik igen erős motívuma a világvége, nem pedig a majáké. De a végesnek kikiáltott maja naptár és a világvégés rítusok elegyítésével kézenfekvő katasztrófaelmélet kovácsolódhatott.

És mindig akadnak, akik élvezettel csámcsognak egy ilyen lehetőségen. Akik, bár nem ismernék el, szeretnek rettegni. Mások esetleg minden rossz méltó büntetésének tartják a világ megsemmisülését, Jézus eljövetelével pedig úgy érzik, hogy a jó végre elnyerheti megszolgált jutalmát. Bár a szentírás szerint még az angyalok sem tudják, mikor érkezik el a végítélet napja, az idők során már igen sokan a Bibliára hivatkozva jelöltek ki egy-egy biztos napot. Követőik is akadtak, még a korábban nem hívők köréből is, akik túladtak vagyonukon, felmondták állásukat, és vártak. A hetednapi adventista vallás megalakulását is egy ilyen, 1843-ra kitűzött, ám megsemmisült bibliai világvégéhez kötik: a – csalódott? örvendező? – hívek hozták létre. A mormonoknak a XIX. század közepén mondta Joseph Smith, hogy ötven éven belül eljön Jézus. Jehova tanúi 1914-re várták a világvégét, reformadventisták tíz évvel később Long Islandre mentek bevárni a katasztrófát. 1943-ban egy huszonéves fiatalember talált négyszáz követőre, akik mindenüket eladva mulattak, majd vezetőjüket szinte meglincselték. 1992-ben Szöulban egy szekta többezer tagja imádkozott különféle templomokban, a világvége elmaradt, egyik vezetőjüket lecsukták, mert korábban milliókat gyűjtött össze híveitől. 1993-ban Kijevben készültek tömeges öngyilkosságra egy látnoknő követői, akit azonban időben letartóztattak. 1995-ben a tokiói metróban ideggázzal hajtottak végre terrorcselekményt, több ember halálát, ezrek megbetegedését okozva egy japán szekta tagjai, két évvel későbbre várva a világvégét – vezetőiket halálra ítélték. 1999 augusztusában a napfogyatkozást előjelnek tekintették, majd az év végén az Olajfák hegye körül kellett többször is szétoszlatni a világvégét várókat. A számítógépek vezérelte rendszerek összeomlását jelentő Y2K-t is sikerült megelőzni 2000 hajnalán, és azóta még néhány hozzá hasonlót. 2000-ben tetőfokára hágott az atomháborútól, bibliai apokalipszistől tartók száma – amikor semmi sem történt, egy ugandai szektavezér lemészároltatta híveit, bizonyára a megtorlásoktól tartva. Egy másik amerikai vallásos csoportosulás feje 2008-ra jósolta a Föld megsemmisülését. 1997-ben több tucatnyian áldozataivá váltak a Hale-Bopp üstököshöz kapcsolódó tévhitüknek: úgy hitték, az üstökös mögött megbúvó ufó-űrhajó magával viszi és megmenti a lelküket, így hát tömeges öngyilkosságot követtek el. Féltek 1910-ben a Halley üstököstől is, miután valaki összefüggésbe hozta érkezését azzal a viszonylag friss felfedezéssel, miszerint az üstökösök csóvája ciánt tartalmaz. A nyolcvanas években ismét jött a Halley, akkor mifelénk is rebesgették a világvégét, bár csak halkan, mert hát a kommunista világban ez még hazaárulásnak, de legalábbis rendszerellenes cselekedetnek számíthatott. Jósoltak már világvégét Nostradamus metaforáira hivatkozva 1999-re, jégkorszakot 2000 tavaszára, egy amerikai rádiós pedig 2011 májusára, majd mikor semmi sem történt, ugyanazon év októberére halasztotta jóslatát, és akkor is akadtak, akik hitelt adtak szavainak. De világvégét vártak majd’ minden századfordulón, hogy az ezredfordulóról ne is beszéljünk, és a sorozatot még hosszasan folytathatnánk. Persze, ha már annyiszor elmaradt az emberiség pusztulása, attól még nem logikus és szükségszerű, hogy soha nem következik be, ezért mindig és újra akadnak követői az éppen aktuális elméleteknek. És hát végső soron a tudósok is előrevetítették, hogy évmilliárdok múlva ugyan, de várható életet adó Napunk kihunyása, de nézhetjük a Biblia jövendöléseit is, bár kérdéses, hogy szó szerint kell-e értelmeznünk.

Sokaknak a világvége kiváló üzlet. A gyilkos üstököscsóva ciánja ellen tablettákat árultak már száz évvel ezelőtt. Amerikában gyorsabban táptalajra lelnek a világvége-riogatások. Történtek ott ugyanis valóságos katasztrófák, tömeges áldozatokkal, amikor emberek százezrei maradtak hajléktalanul, hatalmas területeken felborult a társadalmi rend, szünetelt az ellátás, és a káoszban a túlélési ösztön kerekedett felül – a legtöbben úgy gondoljuk, hogy velünk ehhez hasonló nem fordulhat elő, az amerikaiak testközelből tudják, hogy bármikor megeshet. Hurrikán, tornádó, árvíz, a 9/11 óta állandósulni látszó terrorfélelem, de tőlük nem is olyan messze, az ázsiai partoknál ismételten tört-zúzott a szökőár. Nem csodálkozhatunk hát, hogy a december 21-ei világvégének szentelt amerikai honlapon tuti túlélési tippeket összefoglaló köteteit reklámozza a szerző, európai gyomornak bevehetetlen ál-hazafiassággal. Több tucatnyi biztos trükk megosztását ígéri a videó, amelyekkel még időben biztosíthatjuk családunknak az elegendő élelem- és ivóvízkészletet, ám negyedóra múltán is még csak azt tudjuk meg belőle, hogy az amerikai nemzettársainak jólétére és önzetlen szolgálatára törekvő szerző életmentő sikerkönyveit feltétlenül meg kell rendelnie minden felelős amerikai családapának, ha nem akarja végignézni gyermekei éhhalálát a szavakkal szemrehányást dehogyis tevő hős feleségével együtt. Amikor az amerikai zászlót is meglobogtatja, undorodva lezárnád az oldalt, hát akkor féláron, majd negyedáron kínálja a könyveket, merthogy ő mindenáron segíteni akar neked, hogy túléld december 21-ét. Csak azt nem tudom, mit csinál a könyveladásokból befolyó rengeteg pénzzel a világvégéig hátralevő néhány hétben… Lehet, hogy dollár-tízezreket áldoz majd a másik leleményes amerikai üzletember találmányára, és megépítteti saját aszteroidabiztos bunkerét. Akik – Ausztráliától Amerikáig – évekre elegendő élelmiszerkészlettel, fegyverekkel, az apokalipszis utáni újratelepítéshez szükséges növénymagvakkal felszerelkezve több százezer dollárnyi befektetéssel alakították ki a föld mélyén vagy magas hegyekben mentsvárukat, azok állítják, hogy készenlétük egy életstílus, és nem feltétlenül december 21-ének szól, hanem a potenciális katasztrófák esetén lesz hasznos.

Mi könyvet sem rendelünk, bunkert sem építünk, tonnányi lisztet sem vásárolhatnánk még akkor sem, ha a világvégére készülve esetleg úgy döntenénk, hogy nem fizetjük ki a villanyt és a gázt. De imádjuk a scifit. Amíg még van villanyáram, esetleg újranézzük az Armageddont, hátha most elhisszük Bruce Willisnek, hogy bármitől megmentheti a Földet.

Te már bevásároltál…?